Az előző esztendő hasonló időszakához képest 2009 első felében kevesebb baleset következett be az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózaton, miközben annak hossza 16 százalékkal növekedett.
Az ÁAK Zrt. szakemberei folyamatosan elemzik a társaság kezelésében lévő autópálya-szakaszokon bekövetkező balesetek körülményeit és azok kiváltó okait. Az elmúlt évek során regisztrált pályaesemények értékelése és a közlekedésbiztonsági szakterületen leggyakrabban használt statisztikai mutatók alapján elmondható, hogy az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai autópályákon gyakorlatilag háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb.
Az idei első féléves statisztikai adatok elemzését követően megállapítható, hogy míg a társaság kezelésében lévő úthálózat hossza a tavalyi esztendőhöz képest 16 százalékkal növekedett, addig a balesetek száma 2008 hasonló időszakához képest 4,5 százalékkal csökkent. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy a személyi sérüléses balesetek száma ezzel szemben sajnos 7,5 százalékkal emelkedett. Ennek összetevőit vizsgálva kiderül, hogy a halálos kimenetelű pályaesemények száma mintegy 22 százalékkal nőtt (18-ról 22-re), a súlyos sérüléssel járó esetek száma 6,1 százalékkal csökkent, a könnyű sérüléses esetek száma pedig 12,9 százalékkal emelkedett.
A személyi sérüléses balesetek előfordulásának tekintetében az egyes útszakaszok eltérő képet mutatnak. Az M2-es autóúthoz például, amely 2009. január 1-től került az ÁAK Zrt. kezelésébe, sajnos igen szomorú statisztikai adatok kapcsolódnak. A társaság által üzemeltetett gyorsforgalmi hálózaton bekövetkező halálos balesetek 27 százaléka ugyanis ehhez az útszakaszhoz köthető. A másik, negatív értelemben kiemelendő pályarész az M0-ás autóút 27. és 28. km-szelvénye közötti szakasza, mivel a körgyűrű déli szektorában regisztrált balesetek 50 százaléka ezen az egy kilométeren következik be. Az M0-ás autóúton egyébként összességében több személyi sérüléssel járó baleset következett be, mint tavaly, ennek a ténynek az értékelésénél ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a keleti szektor és a Megyeri híd átadásával a beautózható útszakasz hossza és forgalma is számottevően növekedett, a 2008-as adatokkal való összehasonlítás ezért nem túl célravezető. Hasonló jelenség tapasztalható az M7-es autópálya esetében is, amelyen az idei első félévben 10,9 százalékkal több személyi sérüléssel járó baleset fordult elő, miközben a vizsgált útszakasz hossza 17 százalékkal növekedett. Hossznövekedésről az M1-es és M3-as autópályák esetében nem beszélhetünk, ezért is örvendetes, hogy előbbinél 14,6 százalékos, utóbbinál 42,6 százalékos balesetszám csökkenés figyelhető meg.
A forgalom nagyságát figyelembe vevő relatív baleseti mutató a közlekedésbiztonsági helyzet egyértelmű javulását jelzi az ÁAK Zrt. által kezelt gyorsforgalmi úthálózaton. Az adatokból ugyanis kiderül, hogy az 1 millió járműkilométerre jutó személyi sérüléses balesetek száma a 2008 I. félévi 0,059-es értékről idén 0,055-re csökkent, ami 6,8 százalékos javulást jelent. Örvendetes, hogy a szerencsétlen kimenetelű pályaesemények súlyosságát összegző súlyozott relatív baleseti mutató még nagyobb javulást mutat, hiszen a 2008-as adathoz képest az idei index 13 százalékkal kisebb.
A balesetek kiváltó okait vizsgálva elmondható, hogy azok eloszlásában 2009 első félévében a 2008-as esztendőhöz képest csak csekély változás következett be. Továbbra is a figyelmetlen vezetés (30%) vezeti a listát, a második helyet a követési távolság be nem tartása (13%), míg a harmadik helyet a szabálytalan sávváltás (9%) foglalja el. Az első három helyezetten kívül viszonylag magas arányuk miatt érdemes még a gyorshajtást (8%), az elalvást (6%) és a vadelütéseket (6%) is megemlíteni, mint a balesetek gyakori kiváltó okait.
Az ÁAK Zrt. természetesen az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz a szerencsétlen kimenetelű pályaesemények számának és súlyosságának csökkentése érdekében. A társaság szakemberei a már korábban említett baleseti gócpontok és veszélyes útszakaszok forgalombiztonságának növelésére is különös figyelmet fordítanak. Az M0 autóút 27-28. km-szelvény közötti balesetveszélyes szakaszára új jelzések (táblák) figyelmeztetnek, ezen kívül a szakemberek ugyanitt új burkolati jeleket (kettős rázó záróvonal) és az éjszakai tájékozódást segítő fényvisszaverő prizmákat is elhelyeztek. Az M2 autóút esetében szintén új táblák jelzik a balesetveszélyes szakaszokat, ezen kívül a szakemberek egyéb intézkedések bevezetését is tervezik a közeljövőben. Ezek között szerepel az előzési tilalom kiterjesztése vagy módosítása az egyes pályarészek esetében, elválasztó sáv hiányában az ellentétes haladási irányok hangsúlyosabb szétválasztása (a kettős záróvonal közötti távolság szélesítésével és hangsúlyosabb jelzésével), intenzív baleset megelőzési propaganda és a rendőri jelenlét fokozása.